Különböző hevederezési módok:

• Alulhevederezés

_______________________________________________________________________

• Felülhevederezés

_______________________________________________________________________

• Belső hevederezés

• Elég ritkán alkalmazott, munkaigényes hevederezési mód.

• Elsősorban stílbútoroknál (szék, fotel) készítik, ahol az állvány ívelése és faragásai miatt a másik két hevederrögzítési mód nem biztosítana síkfelületet.

• Alkalmazzák akkor is, ha az állványzat mérete miatt szükséges a rugók süllyesztése.

• Egyúttal fokozható a rugóalap lágy rugalmassága.

_______________________________________________________________________

Szoros hevederezés:

• Erős igénybevételnek kitett bútorrugós, epedás párnázatú ülő és fekvő felületeknél jól bevált tartószerelési mód.

• A keret hossz- és szélességi oldalán a középvonalat bejelöljük, majd a hevedereket egymástól kb. 3 cm távolságra a középtől kiindulva egymás mellé rögzítjük.

• Így minden bútorrugó alá két hossz- és két szélesség irányú heveder kerül.

• Mind a tág, mind a szoros tartószerelési módon belül elhelyezhető a heveder a keret, a káva felső, alsó vagy belső oldalára.

_______________________________________________________________________

Szerszámai:

• Állvány (bak): fából készül, 70-95 cm magas, a hosszúsága 100 cm, szélessége 8-10 cm. Az állvány áll két talpból, 2 tartólábból, 1 felső állványlapból és 1 középmerevítőből.

• Munkatábla: 20-25 mm vastag forgácslap, 100x100 cm méretben. 2 db állványra helyezve használják.

• Mérőszalag: leggyakoribb a rugós fémtokba tekercselt hajlékony acéllapos mérőszalag.

• Szögkiemelő: fanyélbe foglalt 200 mm hosszú acélból készült szerszám. Vége kétfelé ágazik, kissé hajlított. A két ág elhegyesedik, így könnyen a szegfej alá helyezhető.

• Fabunkó: gyertyánfából készült szerszám, 60x150 mm-es fejkialakítással. A szögkiemelő fejet ütjük vele, így elkerülhető a nyél roncsolása.

• Ferde csípőfogó: a 180 mm hosszú fémből készült szerszám feje 45fokban ferdén kiképzett, és hegyesedő, ami megkönnyíti a szegek kiemelését a fából.

• Kézi olló: 12-15 cm hosszú olló, keskeny pengéje lehet hegyes vagy gömbölyített.

• Kárpitos kalapács: 120-140 mm hosszú, kissé ívelt, egyik vége szegkiemelésre, a másik, 8-14 mm átmérőjű körformájú lapos vége szeg leverésére kiképzett. 300-320 mm keményfa nyéllel rendelkezik.

_______________________________________________________________________

Hevderezés menete:

• A hevederek felhelyezését minden esetben először a keret hosszirányában kezdik, majd a rövidebb szélesség irányában folytatják.

• Ez a feszítés érdekében minden bútornál egyformán érvényes.

• A hevederezésnél először bejelölik a hevederek helyét, azután kezdik a felerősítést.

• Helyes a kezdő véget a keret felső részére rögzíteni, ez erősebb tartást biztosít.

• A kezdő véget kétszeresen visszahajtva a keret középvonalán lévő bejelölésre helyezik, majd 5 szeggel rögzítik. A rögzítéshez puhafánál 20/25 vagy 25/25-ös, keményfánál 16/16-os kartácsszeget alkalmaznak. A szegezés nem végezhető egyenes vonalban, mivel a fakeret szálirányban könnyen megrepedhet. Helyes a szegek átlós vagy cikkcakk irányú beütése.

• Fontos, hogy a szegeket a hevederezés irányára ne merőlegesen, hanem azzal tompaszögben verjék be. Ezzel a szeg több farostot üt át, és megakadályozza a kihúzódást. A szeg feje simán feküdjön, ellenkező esetben elvágja a heveder szálait.

• A hevederezés nem rögzíthető a keret külső vagy belső szélére, mert a keret behasadását, esetleg kiszakadását okozhatja.

• A hevedert az állványszerkezetre fektetik, majd bőr, vászon vagy lemezpapírcsíkkal együtt beszegezik.

• A hevederszálat a keret másik oldalára átvezetve azonos módon rögzítik. E műveletnél nem alkalmazható hevederfeszítő, a feszítés kézzel történik. Ezért ajánlatos a hevedert előzőleg jó erősen meghúzni, a későbbi nyúlás megelőzésére.

• A hosszirányú felrögzítés után a szélességi irányú rögzítés következik, a hevederszálak vászonkötésszerű bujtatásával.

_______________________________________________________________________

Hevderezésnél használt szeg:

Kartácsszeg:

• Legáltalánosabban használt szeg.

• Laposfejű, olajban kékre edzett, acélhuzalból, sima szárral készített szeg.

• A szeg rögzítő képességének fokozása céljából a fej alatti rész recézett.

• A 16/16-os szeget „kék kartács” szegnek, a 20/25 és 25/25-ös szeget „kék ráma” szegnek nevezik.

_______________________________________________________________________